A szívférgesség elterjedtsége jelentős regionális eltéréseket mutat. Fogalmazhatunk úgy is, hogy aki egy endémiás gócba „beletenyerel”, az jelentős fertőzöttségi arányt is találhat. Tipikusan ilyenek a kutyamenhelyek: néhány fertőzött egyed elegendő ahhoz, hogy a parazitafaj köztigazdájaként ismert számos igazi szúnyogfaj megfertőzze a többi kutyát. Emiatt igen fontos, hogy a menhelyre kerülő állatokat minden esetben szívférgességre is megvizsgálják.

Az eddigi vizsgálataink szerint az Alföldi régióban a leggyakoribb a Dirofilaria immitis előfordulása, míg Észak-Magyarországon és a Dunántúlon csak szórványos esetekkel találkozunk. Budapest számos része endémiásnak tekinthető, hiszen az ott tartott kutyák vagy vidéken vagy helyben fertőződtek.

Nagyon sok függ a választott diagnosztikai módszertől is. A rendelőkben alkalmazott ún. „vastagcsepp” vizsgálat vagy Knott teszt csak akkor jelzi a fertőzöttséget, amikor a mikrofilariák kellő számban vannak jelen a vérben, de ilyen esetekben nem lehet tudni, hogy a D. immitis és/vagy a D. repens okozza-e a kutya fertőzöttségét. Ekkor jön szóba a D. immitis nőstény antigénjének a kimutatása. Többféle gyorsteszt is elérhető, ezek közé tartozik az IDEXX cég SNAP gyorstesztje, amely a laborban végzett ELISA vizsgálathoz hasonló specificitással és szenzitivitással, a gyártó adatai alapján 96% érzékenységgel és 100% specificitással mutatja ki a szívféreg okozta fertőzöttséget. A tanszékünkön jelenleg számos antigén teszt összehasonlító vizsgálatát végezzük, részben arra keresve választ, hogy van-e ezek specificitása és a szenzitivitása között kimutatható eltérés. Arra is nézzük, hogy a bőrférgességet okozó, hazánkban gyakoribb Dirofilaria repens adhat-e fals keresztreakciót, mint amiről pl. a Spirocerca lupi fertőzöttség esetén beszámoltak. E vizsgálatokban az egyik és/vagy mindkét Dirofilaria-faj okozta fertőzöttséget  PCR vizsgálatokkal is ellenőrizzük.

Az antigén kimutatáson alapuló diagnosztika során nem szabad elfelejtkezni arról – a használt teszt érzékenységétől függetlenül – immunkomplexek jelenlétében a szívférges kutyák fals negatív reakciót adnak. Ezeket az immunkomplexeket a minta melegítésével fel lehet bontani, így már pozitív lesz az eredmény.

Az enyhe szintű fertőzés tünetmentes, ezért a tulajdonosok hajlamosak elbagatellizálni. Ki kell azonban hangsúlyoznunk, hogy ez egy életveszélyes parazitózis, ezért az endémiás területeken komolyan kell vennünk a diagnosztikai vizsgálatok elvégzését és a megelőzést. Ez nemcsak szakmailag indokolt, de jövedelmező is – több olyan praxisról is tudok, amelyiknek az éves árbevétele több millió forinttal nőtt, amióta rutinszerűen szűrnek dirofiláriák okozta fertőzöttségre.

Mindenekelőtt a szúnyogcsípést kell megelőznünk és preventíven kezelni az állatot milbemicin hatóanyagú készítménnyel, így megelőzve az adult férgek kifejlődését. Igaz, hogy a többi avermektin származéknak, így pl. az ivermektinnek is van Dirofilaria-ellenes hatása, de ennek tartós használata miatt rezisztenssé válhat a szívféreg, mint amit az USA Mississippi államában már megállapítottak. A kifejlett férgekkel szembeni kezelés a thromboembólia kockázatával járhat.

Írta: dr. Tilly Péter

Felhasznált források:

Bacsadi és mts. Paraziták terjedése a változó európai környezetben: a szívféreg példája hazánkból. Akadémiai beszámoló, 2016. január 26-28. http://www.mavsz.com/konferencia/20161022/eloadas-2016-10-22-szivfergesseg.pdf
Farkas Róbert és Vörös Károly: A kutyák szívférgessége. Kamarai állatorvos, 2015. 10. (3,) 22-33