Összefoglalás. A szerzők a Humanofort® nevű, növekedési faktorokat tartalmazó (IGF-1, IGF-2, FGF, NGF, EGF, CTGF) standardizált oligopeptidkomplex csirkeembrió-kivonatból készült állatgyógyászati gyógyhatású készítmény hatását vizsgálták kutyák krónikus fájdalommal kísért, gyulladásos mozgásszervi zavarainak kezelésére, 42 napig történő per os történő alkalmazás során. Szerzők: Gyetvai Béla1*, Lang Zsolt2, Csere István3, Kun Csaba1

A kísérlet multicentrikus, randomizált, kettősvak-, placebokontrollos elrendezéssel, a vonatkozó EU-irányelv szerint került kivitelezésre. A klinikai vizsgálatok és kezelések a Good Clinical Practice szabályai alapján történtek. Bizonyítást nyert, hogy a Humanofort®-tartalmú készítménnyel kezelt, krónikus mozgásszervi zavarokban szenvedő kutyák mozgási hajlandósága szignifikáns módon javult a placebo kontrollcsoporthoz képest (n=49, p=0,0006).

Summary. The authors examined the clinical impact of the oligopeptide complex Humanofort®. Humanofort® is a standardized chicken embryo extract containing natural growth factors (such as IGF-1, IGF-2, FGF, NGF, EGF, and CTGF). In the experiment the authors examined clinically the anti-infl ammatory and analgesic effects of Humanofort® veterinary pharmaceutical product in dogs having chronic pain associated with musculo-sceletal disorders. The experimental design was a multicenter, randomized, double-blinded, placebo-controlled arrangement carried out in accordance with the Good Clinical Practice regulations. The trials proved that the kinetic willingness of dogs suffering from chronic musculo-skeletal disorders and treated with a compound containing the active substance Humanofort® has signifi cantly improved compared to the placebo control group (n = 49, p = 0.0006).

"A krónikus fájdalommal járó ízületi kórképek miatt súlyosan romlik az életminőség."

A mindennapi állatorvosi és orvosi klinikai gyakorlatban a fájdalom a leggyakoribb panasz, amely mozgásszervi betegségre utalhat és ami miatt a beteg állatokkal orvoshoz fordulnak. Lefolyása, időtartama szerint a fájdalom lehet heveny vagy idült, perzisztáló vagy intermittáló. Krónikus a fájdalom, ha annak fennállása több mint három hónap. A heveny fájdalom sokszor spontán, maradványtünet nélkül megszűnik, míg a krónikus fájdalom a centrális és a perifériás idegrendszer túlérzékenységéhez és gyakran depresszió kialakulásához vezet (2, 4). A degeneratív, idült fájdalommal járó ízületi kórképek napjainkban egyre inkább a figyelem előterébe kerülnek. E nagy betegségcsoport esetében az életminőség súlyos romlása következik be, hosszan elhúzódó fájdalom jelentkezik, a kialakuló deformitások gyakran mozgáskorlátozottsághoz és ennek következtében az állat napi megszokott tevékenységének csökkenéséhez, ill. annak teljes elvesztéséhez vezetnek (13, 16, 20, 21). Az állatorvosi rendelőkben gyakran kerülnek vizsgálatra olyan kutyák, amelyek a mozgatószervek idült megbetegedésében szenvednek. Ezek az állatok az elváltozás típusa és foka szerint konzervatív vagy sebészeti kezelésben részesülnek, és a gyógyszeres kezelés igen hosszú ideig tarthat. Erre a célra elsősorban fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatású szteroid, ill. nemszteroid (NSAID) készítményeket használnak (24). A gyógyszerekkel szembeni követelmény, hogy jelentős mellékhatástól mentesek, egyszerűen adagolhatók, hatásuk időtartama pedig kiszámítható legyen. Több közleményben is beszámoltak arról, hogy a gyulladáscsökkentők mellékhatásai - beleértve a legmodernebb hatóanyagokat is - jelentősek lehetnek, főleg a relatív vagy abszolút túladagolások során, ill. hosszú időn keresztül adagolva (3, 9, 33, 38, 39), mint ahogyan arról is, hogy az oxidatív stressz jelentős szerepet játszik a gyulladás kóroktanában (10, 11, 23, 40).

"Kezelésükre szteroid-, ill. NSAID készítményeket használnak, amelyek mellékhatásai jelentősek lehetnek."

A gyulladáscsökkentő gyógyszerek nagy adagjának csökkentése, ill. a kezelési idő lerövidítése nemcsak az állat életminőségének javulását eredményezheti, hanem az életet veszélyeztető mellékhatások kialakulási esélye is csökken. Eközben a fájdalom csökkentése továbbra is elsődleges cél (5, 12). Számos növekedési faktornak is kitüntetett szerepe van a gyulladásos folyamatok szabályozásában. Az IGF-1, IGF-2 (insulin-like growth factor-1, 2) biológiailag aktív fehérjék, amelyek szerkezete hasonló az inzulinéhoz. Az állat fi atal korában felelősek a növekedési és érési folyamatokért, míg ivarérett korban anabolikus hatást fejtenek ki. Az Akt szignalizációs útvonalnak a legfontosabb természetes aktivátorai, így részt vesznek a sejtnövekedés és -proliferáció, valamint a programozott sejthalál gátlásának folyamataiban. Az IGF-1-gyel kapcsolatos megfi gyelés, hogy míg az agyra kedvezően, neuroprotektív módon hat, az IGF-1 szignalizációs útvonal gátlása hosszabb élettartamot eredményez. A rendszeres mozgás hatással van az öregedés meghatározó tényezőiként számon tartott szabadgyökök termelődésére és olyan öregedéssel kapcsolatos tényezőkre, mint a sirtuinek vagy az IGF-1. A vázizom esetében a redoxállapot normalizálásával és a csökkent mitokondriális működés javításával öregedésellenes hatása van, az agyban pedig új idegsejtek képzésével képes javulást előidézni (26, 27, 28). Az FGF (fi broblast growth factor) szerepet játszik az érképződésben, sebgyógyulásban, az NGF (nerve growth factor) hiányában pedig a szimpatikus és érző neuronok elhalnak. További növekedési faktorok közül az EGF (epidermal growth factor) elősegíti a sejtek növekedését, szaporodását, érését, míg a CTGF (connective tissue growth factor) matricelluláris fehérje fontos szerepet játszik a sejtek tapadásában, migrációjában, szaporodásában és az érképződésben (8, 15, 25, 34, 39). E növekedési faktorok közös jellemzője, hogy a sejtek növekedésében, szaporodásában, érésében és főként anabolikus anyagcseréjében játszanak szerepet (13, 14, 28, 29, 30, 31, 35, 37, 40). A vizsgálatban alkalmazott, tisztított és standardizált csirkeembrió-kivonat (Humanofort®), mint oligopeptid-komplex számos növekedési faktort tartalmaz (FGF, NGF, EGF, CTGF, IGF-1, IGF-2), amelyek hatással vannak a gyulladás folyamatára. A gyulladás mértéke (enyhülése, fokozódása) pedig nyomon követhető a kísérleti állatok fájdalmának változásával és - közvetetten - mozgási hajlandóságának vizsgálatával (11, 40).

"A készítményben levő növekedési faktorok hatással vannak - a gyulladásra, - az anabolikus folyamatokra, - az érképződésre, - a sebgyógyulásra, - az idegsejtekre, - a sejtek anyagcseréjére."

Anyag és módszer
A kettős vak vizsgálathoz Humanofort® 25 mg (gyártó: S. C Hipocrate 2002 SERV S. R. L. - Bukarest, Románia, gysz.: 0702092009) hatóanyagot tartalmazó, jelenleg Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező Biogenic Pet Small állatgyógyászati gyógyhatású készítményt (forg. hoz. engedély: 475/1-2/2012 NÉBIH ÁTI, gy.sz.: 25060510). ill. hatóanyagot nem tartalmazó, de a készítménnyel egyező tömegű (1000 mg), azonos méretű és színű tablettákat használtunk. A hatóanyag szabadalommal védett módszer szerint tisztított, standardizált és biotechnológiailag előállított csirkeembrió-kivonat (SECO) volt. A vizsgálatba olyan kutyákat vontunk be, amelyek nem voltak vemhesek, nem szoptattak, valamint a következő 6 hét során nem tervezték a termékenyítését. Feltétel volt továbbá, hogy fennálljon konzervatív kezelést igénylő, krónikus fájdalommal járó mozgásszervi zavar. A tulajdonosok beleegyezését mindig megkértük és dokumentáltuk. Kizáró tényező volt a súlyos, gyógyszeres kezelést igénylő fájdalom, továbbá a kezelést megelőző 28 napban legalább 14 napig bármilyen ízületvédő vagy -regeneráló készítmény alkalmazása.

"A vizsgált készítmény tisztított, standardizált csirkeembrió-kivonatot tartalmaz."

A kísérletben a kutyák fele hatóanyagot tartalmazó készítményt, a másik fele placebót kapott. Véletlenszerűen választottuk ki, hogy melyik beteg állat kapott hatóanyagot és hatóanyagmentes placebót. A vizsgálatokat az ország négy különböző részén működő, egymástól független rendelőben végeztük. A kísérletet multicentrikus, randomizált, kettősvak-, placebokontrollos elrendezéssel a vonatkozó EU-irányelv (18) szerint végeztük. A klinikai vizsgálatok és kezelések a Good Clinical Practice (17) szabályai alapján történtek.

"A kísérletet krónikus mozgásszervi zavarban szenvedő kutyákon végezték, kettősvak placebokontrollos elrendezéssel."

A kísérletben összesen 49 állat vett részt. A vizsgálatnál randomizálással (MICROSOFT® EXCEL 2010) 24 állat a placebót és 25 állat az aktív hatóanyagot kapta. A kettősvak-vizsgálat feltételeinek biztosításához az elsődleges csomagolást SO (originális) és SF (placebo) jelöléssel láttuk el. A kísérlet során a hatóanyagot kapó csoportból 2 egyedet zártunk ki (egy mellékhatás miatt, egy pedig nem jelent meg a kontrollvizsgálaton), a placebocsoportban minden egyeden elvégezték a kezelést. A nemek megoszlása 26 kan (53%), 23 szuka (47%) volt. Binomiális próbával az ivararány nem különbözött szignifi kánsan az 1:1 aránytól (p=0,7754). A kísérletbe vont állatok a kezelés 0. és a kezelés végső napján (42. napon) általános állatorvosi vizsgálatban, a 14. és 28. napon fi zikális vizsgálaton estek át. A vizsgálat ideje alatt az állatok a megszokott környezetükben tartózkodtak, a diétájukon nem változtattunk, továbbá nem kaptak semmilyen más gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt.

"Pontozásos módszerekkel értékelték az állatok viselkedését, mozgását, ill. a mozgásszervi tünetek változását."

A vizsgálatban az állatok viselkedésének, mozgásának, ill. a mozgásszervi tüneteknek a változását egy pontozásos adatlap segítségével rögzítettük; a LASCELLES (26) által módosított WOMAC osteoarthritis index (Western Ontario and Macmaster Osteoarthritis Index) és a Glasgow Pain Scale (GPS) részadatainak feldolgozásával, valamint egyéb szakmai közlemények felhasználásával (32, 36).


Eredmények
Randomizálással 24 állatot SF (placebo) és 25 állatot SO (originális) kezelési csoportba osztottunk be. A kísérlet során az SO csoportból 2 egyed esett ki, így az értékelhető mintaszám ebben a csoportban 23 volt. A vizsgálatot tehát 47 állat fejezte be.

"A Humanofortkezelés szignifi kánsan hatékonyabb volt a placebonál."

A vizsgálat során a kezelésre visszavezethető mellékhatást nem tapasztaltunk. A kezelést eredményesnek ítéltük, ha a betegség súlyosságát jellemző pontszám legalább 1-gyel csökkent a kezelés végén (42. nap) a kezelés kezdetén megállapított pontszámhoz képest (1. táblázat). A két kezelt csoport értékeit kétoldali Fisher-féle egzakt próbával összehasonlítva megállapítható, hogy az SO-kezelés szignifi kánsan eredményesebb volt (p=0,0006). Az SO- vs. SF-eredményesség esélyhányadosára 95%-os megbízhatóságú alsó konfi denciahatár 3,9 volt, azaz 95%-os biztonsággal kijelenthető, hogy a vizsgált állatok SO-kezelésének eredményességi esélye legalább 3,9- szerese az SF-kezelés eredményességének. A kísérlet során kapott súlyossági pontszámokat a 2. táblázat mutatja be. A 3. táblázat azt szemlélteti, miként alakult a kezelt állatok tüneteinek változása a beválasztási napon mért pontszámokhoz viszonyítva.

A hatóanyagot tartalmazó és a placebokészítményekkel kezelt csoportokban kapott eredmények alapján megállapítható, hogy az előbbi szignifi kánsan sikeresebb volt, mind a fájdalom csökkenése, mind a mozgászavar enyhítése tekintetében. A hatóanyagot tartalmazó készítmény alkalmazása során a mozgásszervi tünetek súlyosságát jelző pontértékek átlagosan 6,09 ponttal csökkentek. A placebokészítmény esetében pedig 2,00 pontos csökkenés volt megfi gyelhető.

Nem vizsgáltuk a vizsgálóhelyek különbözőségéből és a vizsgálatokat végző személyek szubjektivitásából adódó eltéréseket, jóllehet a gyakorlati tapasztalatok és az értékelőtáblázat adatainak megítélése között jelentős eltérések adódhattak. Az „unicum neque iterabile” (egyszeri és megismételhetetlen) tünetek értékelése csak a minden egyes vizsgálatkor készült videofelvételek több szakember megbeszélése nyomán létrejött konszenzus alapján értékelhetők objektíven (1, 6, 7, 18, 19, 22, 23).


Megvitatás
Kísérleteink alapján a Humanofort® használatával a krónikus ízületi fájdalommal küszködő kutyák mozgási hajlandósága javítható. A javulás a hatóanyag gyulladáscsökkentő hatásának volt köszönhető, amelyet a gyulladás egyik fő tünetének (a fájdalom) csökkentésén keresztül mérhettünk. A Humanofort® előnye a szteroid- és nemszteroid-készítményekkel szemben az, hogy jelen ismereteink szerint nincs káros mellékhatása. A kísérletnek nem volt célja annak tisztázása, hogy a Humanofort®-ban jelenlévő növekedési faktorok közül pontosan melynek, melyeknek volt tulajdonítható a gyulladás csökkentése.

"A Humanofort® használatával a krónikus ízületi fájdalom mellékhatások nélkül csökkenthető."

A természetes növekedési faktorok hatásmechanizmusáról számos irodalmi adat áll rendelkezésre, de saját kísérleteinkben a molekulákhoz kötött hatások meghatározása nem volt célunk. Jövőbeni kutatásaink célja annak kiderítése, hogy a Humanofort®-ban, adott mennyiségben, és arányban megtalálható természetes növekedés faktorok egymás hatását befolyásolják-e, ha igen, milyen módon és mértékben.
 

Köszönetnyilvánítás
A szerzők köszönetet mondanak a klinikai kísérletben résztvevő állatorvosoknak. Külön köszönet illeti DR. MÁRTON KINGÁt a klinikai vizsgálatok tervezéséért, szervezéséért.
A kutatások a GOP 1.1.1-08/1-2008-0032. pályázat társfi nanszírozásának keretében valósultak meg.


IRODALOM
1. AHA/AAFP pain management guidelines for dogs & cats.: J. Am. Anim. Hosp. Ass., 2007. 43. 235-248.
2. ANIL, S. S. - ANIL, L. - DEEN, J.: Challenges of pain assessment in domestic animals. J. Am. Vet. Med. Ass., 2002. 220. 313-319.
3. BEREGH, M. S. - BUDSBERG, S. C.: The coxib NSAIDs: Potential clinical and pharmacologic importance in veterinary medicine. J. Vet. Intern. Med., 2005. 19. 633-643.
4. BERNIE, D. H.: Assessment of pain in dogs: Veterinary clinical studies. ILAR J. 2003. 44. 197-205.
5. BOOTHE, D. M.: Small animal clinical pharmacology and therapeutics. In: BOOTHE, D.M.: Control of pain in small animals. Elsevier Saunders. St. Louis, 2011. 994-1045.
6. BRONDANI, J. T. - LUNA, S. P. - PADOVANI, C. R.: Refi nement and initial validation of a multidimensional composite scale or use in assessing acute postoperative pain in cats. Am. J. Vet. Res., 2011. 72. 174 -183.
7. BUBACK, J. L. - BOOTHE, H. W. et al.: Comparison of three methods for relief of pain after ear canal ablation in dogs. Vet. Surg., 1996. 25. 380-385.
8. BUTLER, A. A. - YAKAR, S. et al.: Insulin-like growth factor-I receptor signal transduction: at the interface between physiology and cell biology. Comp. Biochem. Physiol., 1999. 1. 19-26.
9. CARMICHAEL, S.: Clinical use of non-steroidal antiinfl ammatory agents (NSAIDs); the current position. Eur. J. Comp. Anim. Pract., 2011. 21. 171-177.
10. DAMIANI, C. R. - BENETTON, C. A. et al.: Oxidative stress and metabolism in animal model of colitis induced by dextran sulfate sodium. J. Gastroenterol. Hepatol., 2007. 11. 1846-1851.
11. DEFORGE, L. E. - PRESTON, A. M. et al.: Regulation of Interleukin 8 gene expression by oxidant stress. J. Biol. Chem., 1993. 268. 25568-25576.
12. DONA, I. - BLANCA-LOPEZ, N. et al.: Characteristics of subjects experiencing hypersensitivity to nonsteroidal anti-infl ammatory drugs: patterns of response. Clin. Exp. Allergy, 2011. 41. 86-95.
13. DYCUS, D. L. - AU, A. Y. et al.: Modulation of infl ammation and oxidative stress in canine chondrocytes. Am. J. Vet. Res., 2013. 74. 983- 989.
14. FERNYHOUGH, M. E. - LUKE, R. et al.: The effect of nutritional supplements on muscle-derived stem cells in vitro. Int. J. Stem Cells, 2010. 3. 63-67.
15. FINKLESTEIN, S. P. - PLOMARITOGLOU, A.: Growth factors. In: MILLER L. P. - HAYES, R. L. (eds.) Head Trauma: Basic, Preclinical, and Clinical Directions. Wiley. New York, 2001. 165-187.
16. GERWIN, N. - HOPS, C. - LUCKE, A.: Intraarticular drug delivery in osteoarthritis. Adv. Drug Deliv. Rev., 2006. 58. 226-242.
17. Good Clinical Practice; VICH GL9 (2000) http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Scientifi c_guideline/2009/10/WC500004343.pdf
18. Guideline for conduct of effi cacy studies for NSAIDs. EMEA/CVMP/237/01-FIN http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Scientifi c_guideline/2009/10/WC500004423.pdf
19. HEITMANN, H. H.: Lovak és kutyák orális kezelése glükózaminglikánnal. Magy. Állatorv. Lapja, 1995. 5. 313-316.
20. HELLEBREKERS, L. J.: Állatfájdalom. Sík Kiadó. Budapest. 2002. 204
21. HELLYER, P. - RODAN, I. et al.: AAHA/AAFP pain management guidelines for dogs and cats. J. Feline Med. Surg., 2007. 9. 466-480.
22. HOLTON, L. L. - SCOTT, E. M. et al.: Comparison of three methods used for assessment of pain in dogs. J. Am. Vet. Med. Assoc., 1998. 212. 61-66.
23. KOLTAI, E.: Az IGF-1 és a rendszeres testedzés hatása az öregedés molekuláris folyamataira: a sirtuinek szerepe. Doktori értekezés. http://tf.hu/ wp-content/uploads/2009/07/Dr.-Koltai-Erikadisszert%C3%A1ci%C3%B3.pdf.
24. KUKANICH, B. - BIDGOOD, T. - KNESL, O.: Clinical pharmacology of nonsteroidal anti-infl ammatory drugs in dogs. Vet. Anaesth. Analg., 2012. 39. 69-90.
25. KULARI, L. - PAKRADOUNI, J. et al.: The CNN family: a new class of infl ammation modulators? Biochimie, 2011. 93. 377-388.
26. LASCELLES, B. D. X. - MCFARLAND, J. M. - SWANN, H.: Guidelines for safe and effective use of NSAIDs in dogs. Vet. Ther., 2005. 6. 237-251.
27. MARSHALL, W. - BOCKSTAHLER, B. et al.: A review of osteoarthritis and obesity: current understanding of the relationship and benefi t of obesity treatment and prevention in the dog. Vet. Comp. Orthop. Traumatol., 2009. 22. 339-345.
28. MIHAESCU, G. - OLINESCU, R. - OANCEA, F.: Signifi cant modifi cation of lipid metabolism in aged persons following the treatment with a nutritive supplement containing embryonary peptides - preliminary results. Rom. J. Intern. Med., 2005. 43. 133-139.
29. MIHAESCU, G. - OLINESCU, R. - GRIGORESCU, A.: Is IGF-1 involved in the regulatory modifi cations of cholesterolemia following the administration of embryonary peptides? Rom. J. Intern. Med., 2006. 44. 443-453.
30. MIHAESCU, G. - OLINESCU, R. - OANCEA, F.: Metabolic syndrome may be improved following a long time administration of a nutritive supplement containing embryonary peptides. Acta Endokrin., 2005. 263-270.
31. MIHAESCU, G. - OLINESCU, R. et al.: Regulatory modifi cations of steroidogenesis following the administration of embryonary peptides. Rom. J. Biochem., 2006. 43. 37-43.
32. MOLONY, V. - KENT, J. E.: Assessment of acute pain in farm animals using behavioural and physiological measurements. J. Anim. Sci., 1997. 75. 266-272.
33. MONTEIRO-STEAGALL, B. P. - STEAGALL, P. V. M. - LASCELLES, B. D. X.: Systematic review of nonsteroidal antiinfl ammatory drug-induced adverse effects in dogs. J. Vet. Int. Med., 2013. 27. 1011-1019.
34. O’DELL, S. D. - DAY, I. N.: Insulin-like growth factor II (IGF-II). Int. J. Biochem. Cell Biol., 1998. 7. 767-771.
35. OLINESCU, R. - TALABAN, D. et al.: Comparative study of the presence of oxidative stress in sportsmen in competition and aged people, as well as the preventive effect of selenium administration. Rom. J. Int. Med., 1995. 33. 45-47.
36. RIALLAND, P. - BICHOTS, S. et al.: Effect of a diet enriched with green-lipped mussel on pain behaviour and functioning in dogs with clinical osteoarthritis. Can. J. Vet. Res., 2013. 77. 66-74.
37. RIALLAND, P. - BICHOTS, S. et al.: Clinical validity of outcome pain measures in naturally occurring canine osteoarthritis. BMC Vet. Res., 2012. 8. 162.
38. TORRES, M. J. - CANTO, G.: Hypersensitivity reactions to corticosteroids. Curr. Opin. Allergy Clin. Immunol., 2010. 10. 273-279.
39. WOODWARD, K. N. (ed.): Veterinary Pharmacovigilance: Adverse Reactions to Veterinary MEDICINAL Products. Wiley-Blackwell. New York, 2009. 776
40. YAMAMOTO, K. - KUSHIMA, R. et al.: Combined effect of hydrogen peroxide induced oxidative stress and IL- 1alpha on IL-8 production in CaCo-2 cells (a human colon carcinoma cell line) and normal intestinal epithelial cells. Infl ammation, 2003. 27. 123-128.
 

TALLÓZÁSOK
Új baktériumfajok. A németországi, 2005-ben kitört papagájbetegség (psittacosis) kapcsán a Friedrich Loeffl er Intézet molekulárpatológiai részlegének (Jéna) munkatársai két, eddig ismeretlen baktériumfajt fedeztek fel. Az intézet vezetésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálatokat végzett a baromfi fajok, galambok lés papagájfélék körében, amelyek szintén fertőzöttek voltak. Az egyre többször kimutatott baktériumok genomszerkezetének a feltárásával kétséget kizáróan igazolták, hogy két új baktériumfajról van szó, amelyeket Chlamydia avium és Chlamydia gallinacea névre kereszteltek. Ezek obligát intracellularis mikroorganizmusok, de a más baktériumoktól eltérően, folyékony vagy szilárd táptalajokon nem lehet tenyészteni, csak sejttenyészetekben vagy keltetett tojásban. A C. avium galambokban és papagájfélékben légzőszervi megbetegedéseket okoz, amely végzetes kimenetelű is lehet. A C. gallinacea, a jelenlegi ismeretek szerint, gyakran fordul elő tyúkfélékben. Megbetegítő képessége még nem bizonyított, de embereket veszélyeztethet. A baromfi , valamint a dísz- és vadmadarak chlamydiosisra irányuló vizsgálatakor az új kórokozókkal számolni kell a C. psittaci mellett. Annál is inkább, mert a két új faj nem csak külön-külön, hanem a régről ismert C. psittacivel együttesen is okoz fertőzést, amikor is a betegség lefolyása súlyosabb. A német laboratórium, amely nem csak nemzeti, hanem nemzetközi (OIE) referencialaboratórium is, kimutatási módszert fejlesztett ki DNS-génexpressziós és valós idejű PCR-módszerek segítségével. (Prakt. Tierarzt, 2014. 95. 196. -ViL-)
 

A hiányos takarmányozás okozza a levegőnyelést?
Újabb, amerikai kutatási eredmények szerint a hiányos takarmányozás - különösen a sok abrak és a kevés szálastakarmány - tehető felelősség a lovak levegőnyelésének kialakulásáért. Mindez fokozott gyomorsavtermelést vált ki. A vizsgálatba 18 felnőtt lovat vontak be, ezek egy része levegőnyelő volt. A lovakat legelőn tartották, szabad átjárásuk volt a szénatartóhoz és naponta kétszer kaptak pelletált abrakot. Figyelték 24 órán keresztül minden ló esetében a jászolrágás és az esetleg előforduló levegőnyelés időtartamát. Ezt követően, 24-28 órás koplaltatás után vizsgálták a gyomor nyálkahártyáját és mintát vettek a gyomorsav megállapítására. Nem volt különbség a gyomorfekélyek száma és súlyossága, a gyomorfal-megvastagodásra való hajlam vagy a gyomornedv pH-értéke tekintetében a két csoport között. A vér gastrintartalma, a levegőnyelő lovak esetében, az abraketetést követő 60-120 percben lényegesen megnőtt. A kutatók szerint a levegőnyelésre hajlamos lovak legelőn tartása nem okoz gyomornyálkahártyakárosodást, ellenben az abrak etetése a gastrinszintet növeli. A gastrin a gyomor-bélrendszer hormonja, amely a gyomorsavtermelést fokozza. (Prakt. Tierarzt, 2014. 95. 198. -ViL-)
 

Tehénhimlő-fertőzés macskában. 
A tehénhimlővírus elsődleges hordozói az erdei egér és a vízi pocok, a macskák azoktól fertőződnek, a macskától pedig az ember. A fertőzést követően, 6 nap elteltével jelentkeznek macskán az első bőrelváltozások, legtöbbször a test elülső részén. A viraemiát követően a bőrelváltozások megszaporodnak, általában nem viszketnek. A fertőzés nyáron és ősszel, valamint kandúrokban gyakoribb. A betegség kórjóslata általában jó. Másodlagos fertőzések az elváltozásokat súlyosbítják. A megállapítás a klinikai tünetek és kórszövettani vizsgálat alapján lehetséges. Az érintett macskák egyötödénél hólyagok és fekélyek képződnek a száj nyálkahártyáján is. Generalizált tehénhimlő-fertőzés csak az immunrendszer károsodása esetén alakul ki, ez legtöbbször a macskák vírusos leukosisa vagy glukokortikoidok adása. Specifi kus gyógykezelési lehetőség nincs. A másodlagos fertőzések megelőzésére széles hatású antibiotikumokat lehet adni. A fekélyeket óvatosan, 4%-os klórhexidinnel lehet áztatni. (Prakt. Tierarzt, 2014. 95. 228.-ViL-)